Atlétika
Jankovics Dániel
MTK legendárium | 274. rész
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Ez volt az a hosszú táv?«”” 55. rész.
Érdemes az első magyarországi úszóverseny részletes statisztikáját is szemügyre venni, hogy minél teljesebb képet kaphassunk a viadalról.
Az út első negyedét a harmadik helyen úszó Zsögöd 87, Szekrényessy 85, Bachmayer 83 perc alatt úszta meg.
A második negyed eredményei: Bachmayer 65, Szekrényessy ugyancsak 65.
A harmadik negyedet Bachmayer 72, Szekrényessy 76,5.
Végül a negyedik negyedet, azaz a pálya utolsó szakaszát Bachmayer 80, Szekrényessy pedig 83 perc alatt teljesítette, tehát Szekrényessy betegsége ellenére is rendkívül szoros volt a küzdelem.
„A Margit-híd középső íve alatt foglalt helyet egy kis hajócskában a bíráló bizottság.” Ők konstatálták a 18 óra 20 perckor elsőként beérkező osztrák úszó győzelmét. Szekrényessy Kálmán 18 óra 29 perckor haladt át a célponton.
Betegségéből adódó gyengesége miatt is feltűnően jó fizikai állapotban: „Bachmayert holtfáradtan húzták ki a vízből, míg Szekrényessy kitűnő kondícióban érkezett, s erre legjobban jellemző ama mondása, hogy: »Ez volt az a hosszú táv?«”
Az osztrák-magyar rivalizálás eredményeként a bécsi lap épp ellenkezőleg látta: „Bachmayr úr nagyon jól érezte magát, míg Szekrényessy és Zsögöd úr nagyon kimerültnek tűnt.
Szekrényessy tehát az első magyarországi úszóversenyen a legjobb magyarként végzett a második helyen, mely a szemtanúk egyöntetű állítása szerint nem rajta múlt: „Szekrényessy mint nagy favorit indult a versenyen, de tőle független körülmények miatt a második hellyel kellett megelégednie.”
Két nappal korábbi eredményéből jól kitűnik, hogy e versenyen mennyire nem volt formában, hisz, míg július 8-án 4:22-es eredményt úszott, addig július 10-én 48 perccel rosszabbat. Bachmayer idejénél e két nappal korábbi úszás pedig éppen 38 perccel volt jobb.
Szekrényessy biztosra akart menni és éppen ez lett a veszte. Legyengült szervezetét csak fokozatosan lett volna szabad terhelnie, ehhez képest ő két nap alatt megfeszített tempóban több mint 60 km-es távot teljesített. Ezt látva a korabeli tudósító a tisztelet hangján így tájékoztatta olvasóit: „Mind a mellett bámulatosan szép munkát végzett, mint reconvalescens, és amit végzett, azt ügyességén kívül lelki erélyének tulajdoníthatjuk.”
Mint, ahogy ez ilyenkor lenni szokott riválisai elérkezettnek látták az időt, hogy a sajtó hasábjain – többnyire névtelenül – bírálják. A féltékeny kórus tagjainak főként Szekrényessy nemzetközi és hazai sikerei fájtak, mellyel szemük láttára írta be nevét az egyetemes sporttörténetbe.
Szekrényessy Kálmán éppen ezen támadások tapasztalatai miatt vallotta – mintegy ars poeticát a következőt: „Ahhoz, hogy valaki nálunk a nemes sport zászlóját lobogtassa, az béketűrést, buzgalmat és mindenekfölött hazaszeretetet követel.”
Az osztrákok váratlan győzelmüket a magyarság elleni újabb támadásra igyekeztek felhasználni, amikor a következő komolytalan fikciót vetették papírra: „Nemcsak a magyar bajnokot, hanem az összes magyart is súlyosan sértette [Bachmayr] győzelme.” Szekrényessy vereségét pedig sporthoz méltatlan kárörömmel konstatálták: „Most, mikor bebizonyosodott, miszerint Szekrényessy úr nem legyőzhetetlen, egyértelműen kiderült az is, hogy nem az első a legjobb…”
Ezzel szemben kezdetét vette Bachmayr elfogult felmagasztalása: „A bajnok Szekrényessy második helyen végzett a Budapest-Vác versenyúszáson, hol a győztes Bachmayr lett, kinek nevéül inkább illenék a Stromayer! Bachmayr: ez túl kevés neki!”
Az osztrák lapok pedig még a következő német gúnyversikét is leközölték lapjaikban:
Mélymagyar ömlengések
Istenem, a szegény Szekrényessy!
Egy svábtól kapott ma ki,
E gondolat bánt engemet,
Mely végig kíséri éltemet.
Bizony, jól tudom én,
Nem is ment ez oly könnyedén,
Hisz a sváb ravaszul elébb,
Lenyelt sok parafahéjt
Tanácslom, mielőtt ily „győztest”,
Az Atletikai Klub hirdet,
Egy magyar doktor vizsgálja át,
A fekália fatartalmát.
S ha e csalás kiderül
– Mit jogosan sejtek én –
Ezüstserleg helyett
Billentsék jól, alsóféltekén!
